Rólunk
Dr. Makara Mihály, belgyógyász, hepatológus, a Szent László Kórház főorvosa. Mindennapi munkája során számos alkohol- vagy kóros elhízás okozta zsírmájjal, kábítószerhasználattal összefüggő krónikus hepatitis C-vel, sokszor szexuális úton terjedő krónikus hepatitis B fertőzéssel, vagy öngyilkossági kísérlet (mérgezés, vagy gyógyszer által) miatti májkárosodással találkozik. Mi a közös ezekben a páciensekben? Miért, és hogyan alakulnak ki a szenvedélybetegségek és az önkárosító magatartásformák?
Az összefüggésre egy 1998-as amerikai cikk világított rá: Felitti VJ, Anda RF, Nordenberg D, et al: Relationship of childhood abuse and household dysfunction to many of the leading causes of death in adults. The Adverse Childhood Experiences (ACE) Study., azaz A gyermekkori bántalmazás és a családi diszfunkció kapcsolata a felnőttkori halálozás számos vezető okával. Az Adverse Childhood Experiences (Ártalmas/Negatív Gyermekkori Élmények – ACE) kutatás.
A cikkben felfedett összefüggések kapcsán 2017-ben kezdtük el kutatni a negatív gyermekkori élményeket (Adverse Childhood Experiences: ACEs) és hatásukat a szenvedélybetegségek és az önkárosító magatartásformák kialakulására.
A kutatás kezdetei, a negatív gyermekkori élmények és az általuk kialakuló egészségkárosító magatartásformák hatásai vizsgálat alapjai a Mindenki Akadémiája c. műsorban került bemutatásra széles publikum előtt.
Az egészségkárosító magatartásformák és sokszor a már kialakult pszichés- valamint szomatikus kórképek hátterében igen gyakran a negatív gyermekkori élmények (Adverse Childhood Experiences: ACE) hatására kialakult személyiségfejlődési- és önértékelési zavarok állnak. A gyermekkori krónikus stressz nem csak viselkedészavarokat okoz, hanem jelentős idegrendszeri, illetve epigenetikai eltéréseket is. Az ACE-ek többek között önértékelési zavarokat, depressziót, poszttraumás stressz-betegséget, figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (ADHD) eredményeznek, melyek önpusztító életmódhoz vezetnek, de növelik például a művi-, vagy spontán vetélések számát, és ott húzódnak a bűncselekmények-, vagy kapcsolati bántalmazást és annak elszenvedését indukáló viselkedések mögött is.
Az ACE-ek megelőzése sokrétű társadalmi kérdés, legalapvetőbb állomása a megelőzés, illetve a korai felismerés, így kiemelt kérdés a szülők/leendő szülők, valamint a gyermekekkel foglalkozó, illetve a prevencióban részt vevő szakemberek tájékoztatása, továbbképzése, érzékenyítése a témával kapcsolatban. A stressztűrő-képesség (rezilencia) fokozásával, pozitív élmények elősegítésével, szükség esetén pedig traumaorientált kognitív pszichoterápiás eszközökkel, valamint érzelmi támogatással tehetünk a legtöbbet a folyamatok visszafordításának érdekében.
Az ACE-ek és hatásainak számtalan nemzetközi vizsgálata mellett számos vizsgálat foglalkozik az ezek romboló hatását ellensúlyozó kérdésekkel. Bizonyítást nyert, hogy a pozitív iskolai élmények és legalább egy tanár, aki törődik a diákkal, illetve a sportolás, kiemelten a csapatsportok olyan jótékony és védő hatással bírnak, melyek nagymértékben csökkentik az ACE-ek későbbi káros hatásait. A testi-lelki egészségre gyakorolt káros hatásokon keresztül a családok funkcionalitását és a gyermekvállalási hajlandóságot és képességet is nagyban befolyásolhatják a házastársak negatív gyermekkori élményei. Ezek felismerésével és kezelésével, az érintett személyek magatartásának és attitűdjeinek megváltozása által csökkenthető, elkerülhető a további egészségkárosító magatartás, s megelőzhető az újabb betegségek kialakulása, valamint akóros magatartásformák továbbadása a következő generáció számára. Az egyén szempontjából ez több évtizednyi értékes életévet, a társadalom szempontjából jelentős egészséggazdasági megtakarítást jelenthet. A negatív gyermekkori élmények visszaszorításával nagymértékben csökkenthető az öngyilkossági gondolatok és cselekedetek prevalenciája, a bűnözés- és a családon belüli erőszak mértéke, a kábítószerhasználat és egyéb szenvedélybetegségek és önkárosító magatartásformák megléte és kialakulása, javíthatók a tanulmányi eredmények is. A nemzetközi adatok alapján a pozitív gyermekkori élményeknek egészségvédő szerepük is lehet.
A kutatócsoport tagjai Dr. Matuszka Balázs egészségpszichológiai szakpszichológus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézet Személyiség-és Klinikai Pszichológia Tanszék egyetemi docens és Fekete-Gál Martina, pszichológus.
A témában az elmúlt években számos szakcikket írtunk, és 4 országos konferenciát tartottunk, melyek előadásanyagai visszanézhetőek.
Létrehoztuk az Európai Prevenciós és Terápiás Medicina Alapítványt, mely a kutatás eddigi és további fázisait segíti, végzi, illetve 2023-ban életre hívtuk az EGyELV-et (Egyesület a Gyermekek Egészséges LelkiVilágáért), melynek legfőbb célja a kutatások és szakmai diskurzusok során megszerzett tudás továbbadása, az ACE-ek és az ACE-ek generációs továbbadásának prevenciója.