Kutatás
A kutatás 2017-ben indult útjára, Dr. Makara Mihály, hepatológus főorvos vezetésével, aki először saját betegeinek életútjában fedezte fel az ártalmas gyermekkori élmények jelenlétét és jelentőségét, és szerette volna feltárni ezek összefüggéseit a kábítószerfogyasztással és az ebből következő betegségekkel, problémákkal, különös figyelmet fordítva a hepatitisz vírussal fertőzött személyekre. Még ebben az évben csatlakozott hozzá Fekete-Gál Martina pszichológus hallgató, aki az első fázis eredményeire építve készítette el szakdolgozatát. Témavezetője Dr. Matuszka Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója szintén csatlakozott a kutatócsapathoz, így az elmúlt években közös munkájuk révén folytatódott a kutatás.
A kutatás eddig négy kutatási fázisban valósult meg, mindig újabb témák felé fordítva a figyelmet.
1. fázis: 2017-2019 „Az egészségkárosodás hátterében lévő negatív gyermekkori élmények vizsgálata”
(Tudományos és Kutatásetikai Bizottság (TUKEB) engedélyének száma: 35884-3/2017/EKU, 5341-2/2018/EKU)
Az első kutatási fázist a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézményben kezdtük meg a hepatológiai és gasztroenterológiai szakvizsgálatra érkező betegek körében. A kutatás első fázisában egy rövidebb kérdőívet töltöttek ki a vizsgálati személyek, amelyben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ártalmas gyermekkori élményeket (Adverse Childhood Experiences, ACE) vizsgáló, 31 kérdéses kérdőíve (WHO ACE-IQ) és a Kaiser Permanente eredeti Negatív Gyermekkori élmények 10 kérdéses kérdőív mellett a Boldogság Orientáció Skála, az Élettel Való Elégedettség Skála, illetve több kiegészítő kérdés kapott helyet, amelyet a gyermekkor további aspektusaira, valamint a felnőttkori szokásokra vonatkoztak (többek között az alkohol- és kábítószerfogyasztásra).
A kutatás során a vizsgálati minta mellett kontrollminta is kialakításra került. A vizsgálati csoport a következő alcsoportokból tevődött össze: absztinens kábítószerfogyasztók, akik a szerhasználat következtében kialakuló krónikus vírusos májgyulladásban (hepatitis) szenvednek, illetve absztinens alkoholfogyasztók, akik az alkoholfogyasztásuk következtében krónikus májkárosodást szenvedtek. A kontrollcsoport alcsoportjai a következőképpen alakultak: olyan hepatitis C vírus fertőzött személyek, akik a betegségüket felnőttkori vérátömlesztés során kapták (tehát a betegség nem köthető a gyermekkorukhoz); egy nemzetközi informatikai cég dolgozói; valamint egyetemen vagy főiskolán tanuló hallgatók.
A kutatás során szerettük volna feltárni az ártalmas gyermekkori élmények hazai mintázatait, továbbá azt is szerettük volna megvizsgálni, hogy ezek milyen hatással lehetnek felnőtt korban a különböző egészségkárosító magatartásmódok – és ezen keresztül a különböző betegségek – kialakulására, illetve bizonyos pszichológiai jellemzőkre.
Már az első adatfelvételt követően világossá vált, hogy a WHO által létrehozott, kiegészített, részletesebb ACE kérdőív segítségével jobban fel tudjuk mérni a kitöltők által átélt ártalmas, negatív élményeket, így az adatok feldolgozása során az ezzel kapott eredményekkel dolgoztunk mind az első, mind a további fázisokban. Az elemzés során az ACE-IQ lehetséges kiértékelései közül a frequency version-t alkalmaztuk, vagyis csak azokat az ártalmas élményeket vettük figyelembe az ACE pontszám kiszámítása során, amelyek gyakran megtörténtek a vizsgálati személlyel (kivéve szexuális abúzus, mert ez már egyetlen alkalom esetén is beleszámított a pontszámba). A minta átlag ACE pontszáma 2,4 volt. Az ártalmas élmények összefüggéseinek elemzéséhez a vizsgált tényezőkkel négy csoportot alakítottunk ki az ACE-ek száma szerint: 0 ACE, 1-3 ACE, 4-5 ACE, ≥6 ACE.
Az első fázisban összesen 252 vizsgálati személy adatai kerültek feldolgozásra, amelyből 93-an a vizsgálati mintába, 159-en pedig a kontrollmintába tartoztak. A minta átlag ACE pontszáma 2,4 volt, a vizsgálati személyek 75%-a számolt be arról, hogy gyermekkora során átélt legalább egy ártalmas élményt.
Az eredményekből jól láthatóvá vált, hogy az ACE-ek gyakoriak gyermekkorban, és összefüggést mutatnak számos tényezővel, többek között a későbbi szerfogyasztással is.
Néhány adat az első fázis eredményeiből:
Az első fázis eredményeiről beszámoló cikkeket az alábbi linkeken érheti el.
2. fázis: 2019-2021 „Az egészségkárosodás hátterében lévő negatív gyermekkori élmények vizsgálata”
(TUKEB engedélyek száma: 4468-2/2018/EKU, IV/5666-3/2021/EKU)
A második fázisban a cél továbbra is az volt, hogy megvizsgáljuk az ártalmas gyermekkori élmények felnőtt korra kifejtett hatásait, összefüggéseit bizonyos problémákkal, jellemzőkkel. Szerettünk volna minél szélesebb támakörben vizsgálódni, így a kutatási kérdőív az első kitöltések tapasztalata mentén átdolgozásra és kiegészítésre került. A második fázisban a kérdőív két változatával dolgoztunk:
- Rövid kérdőív: Ez az első fázis kérdőívének átdolgozott, 13 oldalas változata volt. Ebben a változatban nem szerepeltek kiegészítő skálák (mint például a boldogság orientációra és élettel való elégedettségre vonatkozó kérdéssor), az ACE-IQ mellett csupán a gyermekkora és felnőtkorra vonatkozó kiegészítő, tisztázó kérdések kaptak helyet.
- Hosszú kérdőív: Ez a változat további kérdésekkel és skálákkal bővült, összesen 21 oldal terjedelművé. Ez a kiegészített változat a korábbi kérdéseken túl tartalmazta a Beck Depresszió Kérdőív és a Reménytelenség Skála rövidített változatait, a Beck Szorongás Leltárt, az Élettel való Elégedettség Skálát, a Boldogság Orientáció Skálát, az EVOS Skálát, az Ágencia kérdőívet, a WART tesztet, valamint a SCID-5 szűrőkérdéseit (SCID-5-SPQ) is.
A kérdőív felvétele tovább folytatódott a korábbi mintákban, emellett újabb minták is bevonásra kerültek. Az új alcsoportok a következők voltak:
- Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) addiktológiai osztályán fekvő, valamint az ambulanciára járó betegek (alkohol- és drogproblémák vegyesen)
- Álláskeresők
- Borsodi lakosok
- Hajléktalan személyek
- Háziorvosok páciensei, akik jogosítványhosszabbítás miatt keresték fel háziorvosukat
- HIV betegek
- Obesitasos betegek
- Emberbarát Alapítványhoz addiktológiai probléma miatt segítségért forduló személyek
- Ingyenes, anonim HIV/AIDS szűrésen részt vevő személyek
A kérdőívet ebben a fázisban 644 fő töltötte ki. A minta átlag ACE pontszáma 3,1 volt, a vizsgálati személyek több mint 85%-a átélt legalább egy ártalmas élményt a gyermekkora során.
Néhány adat a második fázis eredményeiből:
A második fázis eredményeiről beszámoló cikkeket az alábbi linkeken érheti el.
3. fázis: 2022-2024 „Az egészségkárosodás hátterében lévő negatív gyermekkori élmények vizsgálata”
(TUKEB engedélyek száma: IV/4081-1/2022/EKU, BM/8584-1/2023)
A harmadik fázisában több újítást is bevezettünk a kutatásba. Az ártalmas gyermekkori élmények vizsgálata mellett kialakítottunk egy 17 tételes, pozitív élményekre (Positive vagy Benevolent Childhood Experiences, PCE, BCE) vonatkozó kérdőívet is (PCE kérdőív - a BCEs Scale, PICs és a TAQ skálák bizonyos kérdéseinek felhasználásával, valamint saját kérdésekkel kiegészítve), hogy feltérképezzük, melyek azok az élmények, amelyek képesek lehetnek ellensúlyozni vagy enyhíteni az ACE-ek hatását. Emellett, mivel szerettük volna mélyebben is megismerni azokat a védő tényezőket, amelyek lehetővé teszik, hogy valaki nagyszámú ártalmas gyermekkori élmény megtapasztalása esetén is egészséges és produktív életet tudjon élni, a kérdőívet kitöltők közül 87 személyt felkértünk egy félig strukturált interjúra is.
A pozitív élményeken túl több új témát is beemeltünk a kutatási kérdőívbe. Megkérdeztük a kitöltőket, hogy mit gondolnak bizonyos gyermekeket érintő kérdésekről (például elfogadhatónak tartják-e, hogy egy szülő megüsse a gyermekét, vagy kiabáljon vele), rákérdeztünk a családi élet minőségére (FQOL), a gyermekvállalási kedvre (Desire to Have Children Questionnaire), valamint felvettük az Ágencia kérdőívet is.
Ebben a fázisban is tovább folytattuk az adatfelvételt a szenvedélybetegek körében, de a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb és a lakosság egészéhez képest jellemzőbb mintát (lakossági mintát) is szerettünk volna toborozni, ezért felhívást intéztünk az ország azon háziorvosi praxisai felé, amelyek az Erodium háziorvosi betegirányító rendszert használták, hogy rajtuk keresztül érjük el tizennyolcadik életévüket betöltött pácienseiket. Végül huszonnégy praxis vett részt a kutatásban, amelyeken keresztül körülbelül 20 000 fő kapta meg emailben a felhívást a részvételre. A mintába végül 1199 fő adatai kerültek, az átlag ACE pontszám 2,5, a PCE 12,7 volt. A pozitív élmények vizsgálatára az ACE-ekhez hasonlóan 4 csoportot alakítottunk ki: 1-5 PCE, 6-9 PCE, 10-13 PCE, ≥14 PCE.
Néhány adat a harmadik fázis eredményeiből:
Alkoholfogyasztás – korábban legalább 1 évig napi rendszerességgel nagy mennyiséget fogyasztott
Önsértés
Öngyilkossági kísérletek
A harmadik fázis eredményeiről beszámoló cikkeket az alábbi linkeken érheti el.
4. fázis: 2025-2026 „Az egészségkárosodás hátterében lévő negatív és pozitív gyermekkori élmények és generációkon átívelő hatások vizsgálata”
(RKEB engedély száma: 213-IK/2025)
Jelenleg a kutatás negyedik fázisa zajlik. Ebben a fázisban a transzgenerációs hatásokra fektettük a legnagyobb hangsúlyt, de továbbra is megtartottunk bizonyos, egyéb összefüggésekre vonatkozó kérdéseket is.
Jelenleg még folyik az adatgyűjtés és az előzetes statisztikai elemzés.